A meteorit-becsapódás egyedi, ritka, váratlan esemény; eredetét az ember már a régmúltba visszanyúlóan is meg akarta magyarázni. A történelem, a tudománytörténet, a csillagászat, és kis részben a lélektan találkozik a következő írásokban.

Meteorit-becsapódás Aigoszpotamoiban, i.e. 467-ben. A görög Aigoszpotamoi városánál i.e. 467-ben egy meteorit csapódott be. Az eset évszázadokkal később is foglalkoztatta az ókori gondolkodókat, és volt közöttük, aki tökéletesen megsejtette a jelenség mibenlétét.

Egy feltételezett meteorit: a mekkai Kába-kő. Az iszlám szent tárgya, a mekkai Kába-kő a jelenlegi feltételezések szerint egy vasmeteorit. Történetét, jellegzetességeit vizsgálva láthatjuk, hogy ez a feltételezés megalapozott, sőt, még egykori becsapódásának valószínűsíthető helyét, idejét is megadhatjuk; ám, mivel anyagának vizsgálata vallási tárgyként lehetetlen, teljes bizonyossággal mégsem tudhatjuk a kőről, hogy meteorit.

A glanerbrugi meteorit teljes szöveg

Szabad szemes meteor-észlelésektől a Naprendszer jobb megismeréséig. Fényes tűzgömb tűnt fel a német-holland határvidéken, napnyugta körül, 1990. április 7-én. A jelenséget meteorit-becsapódás követte, sőt, egy háztetőt is megrongáltak a lezuhanó darabok. A meteorit hullócsillagát csak laikusok észlelték, ezeken a szabad szemes megfigyeléseken kívül a meteor pályájáról más forrás nem állt rendelkezésre. Mégis, e bizonytalan adatokból sikerült odáig eljutni, hogy a glanerbrugi meteorit segített jobban megismerni Naprendszerünket: egy korábban sejtett bolygóközi test-család létezését erősítette meg. A cikk jó esettanulmány arra nézve, hogy a szabad szemes meteorészlelések is remekül hasznosíthatóak.