Git gyorstalpaló

> Mi is az a Git?

> Telepítés

∨ Használat (alapok)

> Git Extensions

> Git Gui

∨ Parancssorból

Az alábbiak mind működnek linux és Windows alatt is. Linuxban egy terminált kell kérni, Windowsban a Git bash-t.

Először is megmondjuk a Git-nek, kik is vagyunk mink:

$ git config --global user.name "Saját Nevünk"

$ git config --global user.email "saját@email.címünk"

Ezután Git adatbázist szeretnénk. Git adatbázis mindig egy teljes könyvtárhoz (alkönyvtárakkal együtt) készül. Adatbázisunk kétféleképp lehet: szerzünk egyet, vagy csinálunk egyet a saját könyvtárunkról.

Git adatbázist csinálni egyszerű: a kívánt könyvtárban azt mondjuk, hogy

$ git init

Ez létrehozza a könyvtárunkban a .git/ adatbázist.

Szerezni is egyszerű. Mi egy Szerver nevű gépéről ssh-n keresztül fogjuk hozni-vinni a cuccainkat, ezért ezt írom le (de megjegyzésképp a Git működik http-n, rsync-en, és egy saját git protokollján keresztül is). Feltesszük, hogy ezen a szerveren van már egy proba nevű adatbázis (ssh git szerver leírása lejjebb). Amikor először szedjük le a proba nevű adatbázist,

git clone projfelh@valami.szerver.hu:proba

Ez létrehozza a proba nevű könyvtárat a proba project filejaival, és egy .git könyvtárral, ami a proba teljes adatbázisát tartalmazza. (Ékezetet semilyen filenévben és felhasználónévben sem érdemes használni. :-) )

Van tehát egy könyvtárunk egy git adatbázissal. Ebben a könyvtárban módosítunk valamit, elmentjük ahogy szoktuk a munkánkat, viszont ettől még nem kerül be a Git adatbázisába. Ehhez először ki kell jelölnünk, hogy mely fileokat ajánljuk a Git figyelmébe:

$ git add file1 file2 file3		vagy
$ git add .		ha minden file-t a figyelmébe ajánlunk.

Ezután azt kell mondani, hogy

$ git commit

ekkor egy editort nyit meg, amibe pár szóval érdemes leírni mit dolgoztunk. Humanitárius okokból itt ne használjunk ékezeteket. :-) (Ha nem tetszik az editor amit a Git használ, hanem inkább emacs-et használnánk, akkor

$ git config --global core.editor emacs

) Ha kész, akkor az editor bezárása után a változás el lett mentve a Git helyi adatbázisába. (Megjegyzés: meg lehet mondani a Git-nek, hogy bizonyos fileok engem sosem érdekelnek, részletek itt.)

Most a megváltozott adatbázisunkat szeretnénk visszatölteni a Szerverre. Ha klónozással szereztük az adatbázist, akkor ehhez csak annyit kell mondanunk, hogy

$ git push

Ha viszont a proba könyvtárunkról az adatbázis újonan készült, akkor a Szerveren a projfelh felhasználó üzemeltetőjének el kell küldeni emailben a proba nevet, hogy tudathassa a Szerverrel, hogy lesz egy ilyen új adatbázis rajta. Ha tudatta vele, akkor a következőket kell tenni:

$ git remote add origin projfelh@valami.szerver.hu:proba.git

ezzel megspórolhatjuk, hogy mindig ki kelljen írni a projfelh@valami.szerver.hu:proba.git -et, helyette csak annyit kell majd írni, hogy origin. Ezután pedig

$ git push origin master

ami szabad fordításban annyit tesz, hogy légy szíves az előbb definiált origin nevű központi helyre töltsd fel az adatbázisunkat. A master egyelőre az egyetlen ága a központi adatbázisnak, de ezt is be kell írni.

Ha ezután valamikor máskor dolgozni szeretnénk a könyvtárban, akkor (ha épp nincs meg a könyvtárunk benne a ./git adatbázissal, klónozzuk, lásd fent, ha pedig megvan, akkor)

$ git pull origin master

az origin rövidítésű központi adatbázis master ágával (egyelőre ez az egyetlen) frissíti a saját könyvtárunkat (ha kell).

Ha sokan piszkálták egyszerre a proba könyvtárat és fel-le töltögettek a központi adatbázisba, a Git legtöbbször olyankor is tudja frissíteni a saját könyvtárunkat (pull) vagy a központi könyvtárat (push), kitalálja hogyan egyesítse a változásokat. Ha ez mégsem sikerülne, klikk ide, ide vagy ide.

Ha nem vagyunk elég bátrak, pull helyett lehet a következőket is csinálni:

$ git fetch

$ git diff master..origin/master

ez nem írja át a könyvtárunkban a fileokat, de megmutatja mi a különbség a Szerver verziója és a mi verziónk között. Ha a helyzet jó, akkor

$ git merge master origin/master

átvezeti a változásokat. Ha ez mégsem sikerülne, klikk ide, ide vagy ide.

Ha el vagyunk tévedve, vagy valami nem világos, segíthetnek a következők:

$ git status
$ git diff		megmutatja mi változott, de még nem volt rá add,
$ git diff --cached		megmutatja mi lesz commit-olva.

Verziókezelés. Történelem:

$ git log

történelem (bővebben).

Minden egyes commitnak lesz egy ronda neve, ezt pl. a git log megmutatja. Ha kiváncsiak vagyunk milyen fileok tartoznak az adatbázisunkhoz,

$ git ls-tree master

$ git ls-tree [a ronda név első pár karaktere]

Ha nem adtunk meg elég sok karaktert, a Git panaszkodik, adjunk meg még párat a ronda névből. Ha kiváncsiak vagyunk két commit közti különbségre,

$ git diff [ronda név]..[ronda név]

Ha valamelyik korábbi verziót megint megnéznénk,

$ git checkout [a ronda név első pár karaktere]

Ekkor a könyvtárunkban visszaáll a ronda nevű commitnak megfelelő állapot. Ne ijedjünk meg, nem vesztettük el amit azóta írtunk, egy

$ git checkout master

visszaállítja a legutóbb commitolt verziót a könyvtárunkban.


Elágazás. Tegyük fel, hogy kipróbálnánk valamit, de nem vagyunk biztosak benne, hogy jó lesz a vége. Ekkor elágazhatunk:

$ git branch kiserleti

ez létrehozott egy kiserleti ágat a könyvtárunkból. Ha ezen akarunk dolgozni,

$ git checkout kiserleti

majd változtassunk a könyvtárunkon, ezután a szokásos

$ git add .

$ git commit

elkönyveli a változásokat a kísérleti ágban. Bármikor visszatérhetünk a fő ágra:

$ git checkout master

Melyik ágban vagyunk is tulajdonképpen:

$ git branch

Mi különbözik az ágakban:

$ git diff master..kiserleti

Ha írtuk kicsit a kísérleti ágat, esetleg a fő ágat is, és a kísérlet jól sikerült, akkor beolvaszthatjuk a fő ágba:

$ git merge kiserleti

Ha a merge mégsem sikerülne, klikk ide, ide vagy ide. Sikeres merge után a kísérleti ágat kitörölhetjük (persze nem a történelemből):

$ git branch -d kiserleti

Ha viszont a kísérlet befuccsolt, és nyomtalanul el akarjuk tüntetni (a történelemből is), akkor

$ git checkout master

$ git branch -D kiserleti

Tisztítás / tömörítés. Előfordulhat, hogy a .git könyvtárunk túl nagyra nőtt, vagy már felesleges objektumokat tartalmaz. (Ez ténylegesen meg is történik, ha különböző gépeken tárolt .git könyvtárakat a Git tudtán kívül szinkronizálunk.) Ezen segít egy tömörítés/tisztítás:

$ git gc

Elkerülendő a "Jaj mégsem kellett volna kitörölnöm" problémákat olyan .git-beli objektumokkal amiket amúgy a Git a hatóköréből már kiiktatott, a git gc csak a két hétnél régebbi és a Git adatbázisában már feleslegessé vált objektumokat törli. (Tehát nem a két hétnél regebbi verziókat, azok természetesen megmaradnak git gc után is.) További részletek itt.

További olvasnivaló: Git könyv (az első fejezet ijesztő, de nem kell); privát ssh repo.

> Központi ssh repository telepítése (elsősorban az ssh Git Szerver üzemeltetőjének szól)