Tárgykövetelmények
Képzésért felelős Kar: Gépész
Gépészmérnök M.Sc., 1. évfolyam
Mat I. a Gépészkari M.Sc. képzésben
Kód:
BMETE90MX35; Követelmény: 2/2/0/F/4;
Félév: 2011/12/2; Nyelv: magyar;
Előadó: Gyurkovics Éva (G0 kurzus);
Gyakorlatvezetők:
Jelenléti
követelmények. A félév során a
gyakorlatok legalább 70 %-án részt kell venni. Ez azt jelenti, hogy a 14
gyakorlatból 10-en részt kell venni. Aki 4-nél több gyakorlatról hiányzik, az a
"Nem teljesítette" minősítést kapja. Azokban a tankörökben, ahol a
szünetek miatt csak 13 gyakorlat lesz, ott már 3-nál több hiányzás esetén jár a
"Nem teljesítette" minősítés. (TVSz
14. § (3) bekezdés értelmében.)
Követelmények a félévközi jegyhez:
Házi feladat és röpzárthelyi: A félév során a gyakorlatok után kijelölünk házi
feladatként kb. 6-8 példát, amelyekből a páros oktatási heti gyakorlatok elején
kb. 10 perces röpzh-t iratunk. Minden röpzh egy példából és egy elméleti
kérdésből áll. A példa az előző gyakorlat után kijelölt kötelező házi feladat
valamelyikéhez hasonló (3 pont). A kérdés az előadáshoz kapcsolódik (2 pont). A
röpzh-k célja, hogy a hallgatók a gyakorlatra az előző gyakorlat anyagából
felkészülten, az előadás anyagából tájékozottan jöjjenek, és a hallgatók
félévvégi jegye ezt a felkészültséget is tükrözze. Ha valaki egy röpzh-t
nem ír meg (hiányzik vagy késik), arra 0 pontot kap. A röpzh-k célja és jellege
miatt a röpzh-k pótlására, javítására nincs lehetőség, ezért - a
TVSZ-szel összhangban - a
röpzh-k eredményeinek százalékos összesítésénél a 7 röpzh közül csak a
legjobban sikerült 5 röpzh-t vesszük számításba.
Zárthelyi: Terv szerint a 7. héten lesz az első nagy zh, és a 13.
héten lesz a második. A nagy zh-kon és a pótzh-kon 3-3 feladat lesz 45 percre.
A
zárthelyik anyaga az 1-6-dik, ill. a 7-12-dik hét gyakorlatainak az anyaga.
Elégtelennél
jobb félévközi jegy megszerzésének feltétele: mindkét zh-n külön-külön
meglegyen az 40%, és hogy a lejjebb leírt elvek szerint számított osztályzat
legalább elégségesnek adódjon. Nem pótolhat, és így „nem teljesítette” ill.
„elégtelen” minősítést kap, akinek sem az 1. sem a 2. eredeti zh-ja nem éri el
a 40 százalékot.
Figyelem!
A félévközi jegybe erősen beleszólnak a röpzh eredmények, ezért a röpzh-kat is
komolyan kell venni!
Akinek egyik zh-ja nincs 40%, annak a 14. héten
javítania kell a megfelelő pótzh-n. A pótlási
időszakban i.v. jelleggel
a még továbbra is eredménytelen zh pótlása újból megkísérelhető.
Pótlás esetén annak eredménye felülírja a korábbi eredményt.
A pót-pót-zh-n nem vehetnek részt azok a hallgatók,
akik mulasztásaik miatt a félév végén a "Nem teljesítette" minősítést
kapták.
A
félévközi jegy a két zh és a
röp-zh-k eredményeiből alakul ki: ennek a három összetevőnek vesszük a zh-k,
illetve a pótzh-k után kialakult, százalékokban vett értékét, és ezt a három
százalékértéket átlagoljuk. A számítási képlet tehát: legyen p1, p2, p3 rendre
az 5 legjobb röpzh, az első ill. a második zh
(pótlások utáni) pontszáma, SZ=100*(p1/25+p2/50+p3/50)/3. Az osztályzat az SZ
százalékátlag függvényében a következőképpen alakul:
40%
- tól 2, elégséges
55%
- tól 3, közepes
70%
- tól 4, jó
85%
- tól 5, jeles.
Konzultációk: A gyakorlatvezetőkkel
történő egyeztetés szerint.
Ajánlott irodalom:
Vetier András, Szemléletes mérték- és
valószínűségelmélet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
Prékopa
András, Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal, Műszaki Könyvkiadó, 1972.
Dux
Erik, Komplex függvények, Műegyetem Kiadó, 2001. (040759)
Tóth
János és Simon Péter, Differenciálegyenletek, Typotex, 2004.
A
fentiekben nem szabályozott esetekre a TVSZ megfelelő útmutatása érvényes.
Budapest, 2011. november 21.
Dr.
a tárgy előadója