Az első gyakorlaton a követelmények ismertetésén túl foglalkoztunk a valószínűségi mező fogalmával, ehhez kapcsolódóan megoldottuk az első feladatsor 1,3,2,5,9-es feladatát. Ezt követően három kocka összegének az eloszlását vizsgáltuk ezen az excel fájlon keresztül. Majd röviden áttértünk folytonos valószínűségi változókra, megismerkedtünk az eloszlásfüggvény és röviden a sűrűségfüggvény fogalmával. Ezt követően megoldottuk a 12-es feladatot, ahol is egy standard normális eloszlású folytonos valószínűségi változóhoz kapcsolódó valószínűségeket számoltunk ki az eloszlásfüggvényének segítségével. A standard normális valószínűségi változó eloszlásfüggvény értékeit egy táblázat tartalmazta. Fontos volt, hogy a standard normális változó esetén a negatív értékek eloszlásfüggvény értékeit úgy lehet meghatározni, hogy a (-1)-szeresükhöz tartozó értéket olvassátok ki, és azt kivonjátok 1-ből.

A házi feladatok a második gyakorlatra a következők: az első gyakorlathoz tartozó feladatsor 8,10,14-es feladata. A 14-es feladathoz a megoldáshoz nélkülözhetetlen segítséget kaptok ha erre a linkre kattintotok. A második gyakorlat elején már lesz kis zh, amiben lesz egy 2 pontos elméleti kérdés a második előadás anyagából (hangsúlyosabb dologra vonatkozik majd a kérdés) és egy a házi feladatokkal azonos vagy hozzájuk nagyon hasonló 3 pontos feladat.

EXCEl bónusz feladat 1 pontért: Számítsátok ki és ábrázoljátok három kockadobás maximumának elméleti eloszlását excellel majd szimuláljátok is a három kockadobást és azok maximumát. A szimulációból kapott tapasztalati eloszlást ábrázoljátok az elméletivel közös ábrán. Megjegyzés: ez a feladat a három kocka összege excel fájl mintájára könnyen megoldható.

Kis excel segítség. A bónusz feladat megoldását úgy érdemes elkezdeni, hogy megértitek az órán szereplő excel fájl működését. Ez könnyebb ha az előadás anyagát is átnézitek. Különösen sokat segít a kocka.xls fájl. Ebben megtanulhatjátok a gyakoriság (frequency) függvény használatát. Az órán szereplő fájlnak mint ahogy gyakorlaton láttátok két munkalapja van. Az elsőn az elméleti valószínűségek vannak kiszámolva. A valószínűségi mező felvétele viszonylag gyorsan megy relatív hivatkozást használva (nincs dollárjel a cella hivatkozásban - F4-el lehet váltani hivatkozás fajtát). Az X valószínűségi változó elemi eseményeken felvett értékének kiszámolása egyszerű szummázás. Ezt követően nem a gyakoriság függvénnyel van kiszámolva az egyes értékek gyakorisága, hanem egy másik módon, ha (if) függvény használatával. Ezen keresztül megérthetitek az abszolút cellahivatkozást. Ha például cellahivatkozásban a sor jele előtt van dollár, akkor másoláskor azt nem változtatja relatíven. Mindkettő előtt is lehet dollár jel. Összefoglalva trükkös módon ki van számolva az egyes értékek gyakorisága. Valószínűséget a tanult módon úgy kapunk, ha ezeket a gyakoriságokat leosztjátok az összes elemi eseménnyel. Az így kapott valószínűségek vannak ábrázolva az ábrán, amit egyszerűen úgy kaptok, hogy beszúrtok pont diagrammot (pont csak jelölőkkel változat). A munkafüzet második munkalapján 1000*3 kockadobás van szimulálva, így a dobott számok összege 1000-szer van szimulálva, amiből gyakoriság kerül számolásra a gyakoriság függvénnyel. A kockadobás az órai fájlban a RANDBETWEEN(1;6) függvénnyel van szimulálva, míg a gyakorlati fájlban kicsit bonyolultabban. Mindegy melyiket használjátok. Végezetül a kísérletből származó relatív gyakoriságok vannak ábrázolva az előző munkalapon található elméleti valószínűségekkel közös ábrán. Ez is pontdiagram csak a pont vonalakkal és jelölőkkel verziója. Az előző munkalapon lévő adatokra is lehet hivatkozni. F9-el újra lehet számoltatni a dolgokat, így újra lehet szimulálni, ennek hatására a kapott relatív gyakoriságok is változnak, de azért az elméleti eloszlás közelében maradnak.