Először csoporttól függően átismételtem illetve elmondtam a második óra anyagánál részletezettek végét. Ezután a fenti honlapot is felhasználva megértettük az elméleti ferdeséget (skewness) és csúcsosságot (kurtosis), az ezeket közelítő statisztikákat és azok standrad error-jait (a statisztikák szórásának mintából való közelítései). Megbeszéltük, hogy utóbbi nagyon hasznos a kiértékelésnél.
Ezután az elméleti korrelációról illetve a mintából számolt emprikus korrelációról volt szó. Megbeszéltük, hogy a függetlenségből következik a korrelálatlanság (0 korreláció), de a korrelálatlanságból általában nem következik a függetlenség. Említettem azt is, hogy a korreláció egy -1 és 1 közötti szám. Az előjele megmondja, hogy együtt vagy ellentétesen mozognak a változók, a nagysága pedig ennek a hatásnak az erősségét mutatja. A korrelációra úgy lehet tekinteni, mint a lineáris összefüggőség mérőszámára. A fenti file-ban kétféleképpen is kiszámoltuk az empirikus korrelációt. Ezután elkészítettük a koleszterinértékek ponfelhő ábáját, amin regressziós egyenest is kértünk (nem mentünk bele a lineáris regresszió részleteibe, egyszerűen az adatokra bizonyos értelemben legjobban illeszkedő egyenesként beszéltünk róla, annyit jegyeztem csak meg, hogy a meredekség kapcsolatban van a korrelációval).
Végül az előadáson tanult heurisztikus módszerrel megállapítottuk, hogy a második napi koleszterin változó normális eloszlásúnak tekinthető (órai munka második munkalapja).