Először adott (változtatható) szabadságfokú Student-féle t-eloszlás sűrűségfüggvényét ábrázoltuk a standard normális eloszlás sűrűségfüggvényével közös ábrán.
Ezután elmondtam, hogy ha a szórás nem ismert akkor is lehet tesztelni azt a nullhipotézist, hogy a várható érték egy általunk gondolt érték: az ismert szórást a korrigált empirikus szórásra kell cserélni illetve a normális eloszlás helyett az n-1 szabadsági fokú Student-féle t eloszlás kvantiliseit kell használni (n a minta elemszáma). Ezt a módosítást egymintás, kétoldali t-próbának nevezik. Ezt használva teszteltük azt a nullhipotézist, hogy szívroham után 2 nappal a koleszterin várható értéke 260.
Az óra nagyobb részét már az R-el való ismerkedéssel töltöttük. Többé kevésbé végigmentünk a fenti bevezető R-scripten. Ezután az egymintás t-próba p-értékével foglalkoztunk. A p-érték az az elsőfajú hibaszint amikor épp határon lenne az elfogadás és az elutasítás. Végül átbeszéltük a p-érték pontos képletét a kétoldali egymintás t-próba esetén.