zöld robbanást haldokló napba záró csilingelés és én kételyek zivatarában
zavarelmék lökdösnek oda ahol a jéghideg fagy a tudatomba láncokat ver
,s rabság cukraval rémálomba kényszerít Végtagjaimon végtelen felé rohanva
vonitok. Végre ott vagyok.ott vagyok,vagyok:ok
