1. előadás (szeptember 6.) Moduluselméleti alapok, projektív és injektív modulus definíciója, jellemzése, Baer-kritérium. Projektívek és injektívek leírása Z és véges dimenziós algebra fölött.
2. előadás (szeptember 13.) Minden modulus beágyazható injektívbe (bizonyítás Abel-csoportokra). Reguláris modulus felbontása direkt összegre. Gráfalgebrák és Loewy-diagramok.
3. előadás (szeptember 20.) Kategóriák és funktorok. Additív és egzakt funktorok moduluskategóriákon. A Hom(M,-) és Hom(-,N) funktorok. Modulusok lánc- és kolánckomplexusai, homológiák és kohomológiák.
4. előadás (szeptember 27.) Homotóp és homológ láncleképezések, ill. komplexusok. Homotóp láncleképezések homológok, de visszafelé nem következik (ld. Hf.4). Additív funktor megőrzi a homotópiát. Homológiák hosszú egzakt sorozata.
5. előadás (október 4.) A homológiák összekötő leképezése természetes. Kígyó-lemma. Projektív és injektív feloldás. Ha adott egy N-ben végződő egzakt lánc és egy M-ben végződő (M-en kívül) projektívekből álló lánc, akkor tetszőleges f:M→N homomorfizmus kiterjeszthető láncleképezéssé. Köv.: a projektív feloldás homotópia erejéig egyértelmű. Derivált funktorok definíciója. Patkó-lemma, deriváltfunktorok hosszú egzakt sorozata.
6. előadás (október 11.) Egzakt, balegzakt, jobbegzakt funktorok; a Hom(M,-) és Hom(-,N) funktor balegzakt kovariáns, illetve kontravariáns. A derivált funktorok axiomatikus jellemzése. Extn(M,N) definíciója Hom(M,-) és Hom(-,N) derivált funktorával ugyanazt adja.
7. előadás (október 18.) Extn(M,N) kiszámítása a hosszú egzakt sorozatból. Modulusok bővítései, bővítések ekvivalenciája, Ex(M,N). Felhasadó bővítések. Pullback és pushout. ξ∈Ex(M,N), f∈Hom(M',M), g∈Hom(N,N')-re fξ és ξg definíciója.
8. előadás (október 25.) Zh feladatok megbeszélése. fξ és ξg jól van definiálva a bővítések ekvivalenciaosztályain, f(ξg)=(fξ)g. Bővítések Baer-összege.
9. előadás (november 9.) A Baer-összeg. Ex(M,N) Abel-csoport a Baer-összegre nézve, és End(M)-End(N)-bimodulus. Ex(-,-) bifunktor. Bővítések Yoneda-szorzata, n hosszú bővítések ekvivalenciája. Példa: Ex(Z4,Z4).
10. előadás (november 16.) Minden bővítés ekvivalens egy olyan bővítéssel, amelynek az első kivételével a többi közbülső tagja projektív. Exn(M,N) Abel-csoport, sőt End(M)-End(N)-bimodulus. Exn(-,-) és Extn(-,-) természetesen izomorf bifunktorok. Modulusok tenzorszorzata.
11. előadás (november 23.) Hom és tenzorszorzat bimodulusokon. Adjungált funktorok. A -⊗RB és HomS(B,-) funktorok adjungáltak egy RBS bimodulusra. Minden modulus beágyazható injektívbe. Generátor és kogenerátor. Mod-R-ben van projektív generátor és injektív kogenerátor.
12. előadás (november 30.) Projektív, injektív, generátor és kogenerátor modulusok jellemzése sorozatok és Hom funktorral vett képük egzaktságának kapcsolatával. A tenzor funktor jobbegzakt. Torn(M,N) definíciója, visszavezetése az Ext-re véges dimenziós algebra fölötti modulus esetén. Projektív és injektív dimenzió definíciója, és ekvivalens jellemzései. Egy rövid egzakt sorozat tagjainak projektív dimenziói közötti kapcsolat. Globális dimenzió definíciója, és kiszámítása általában, illetve Artin-gyűrű fölött.