Csirmaz László, Katona Gyula Rényi Intézet

Geometriai kriptográfia

A kriptográfiai protokollok megvalósításának egyik kritikus pontja a kulcs-csere, vagyis a két (vagy több) résztvevő egyetlen közös titkot szeretne birtokolni úgy, hogy másoknak a titokról ne legyen semmilyen (vagy minél kevesebb) információja. A titok ebben az esetben úgy viselkedik, mint hagyományos kulcs: csak ennek birtokában nyitható a zár. A fizikai kulcsokhoz hasonlóan a kriptográfiai kulcsokat is lehet (és szokás) fizikai hordozón vinni. A kulcs maga azonban a hordozón található információ (és nem a hordozó maga), az információról viszont könnyen lehet másolatot készíteni anélkül, hogy annak nyoma maradjon. Az utóbbi időben megnőtt az olyan kutatások száma, ahol fizikai okok miatt másolhatatlan objektum az adathordozó, és a belőle kinyerhető bitsorozat a kriptográfiai kulcs. Az objektumból nagy mennyiségű véletlen bitet kell megbízhatóan kinyerni, miközben garantálni kell azt is, hogy maga az objektum ne legyen másolható. A kinyerhető maximális mennyiségű bitek száma szoros összefüggésben van az objektum leírására szolgáló fizikai tér geometriájával, innen az előadás címe. Az előadásban ismertetjük a modellt, néhány érdekes eredményt, és több megoldatlan kérdést. Előismeretként a metrikus és mérhető tér fogalmát tételezzük csak fel.

Időpont: okt. 30. szerda 16:15 Helye: BME, I.épület E szárny 213.

fõoldal