2003-ban lesz száz éve, hogy Neumann
János (1903, Budapest - 1957, Washington, U.S.A.), a világhírû
matematikus született. A Bolyai János Matematikai Társulat
Neumann János születésének 100-ik évfordulója
alkalmából pályázatot ír ki. A pályázat
célja Neumann János matematikusi és matematikai fizikusi
munkásságának népszerûsítése,
különösen a természettudományi és matematikai
képzésben résztvevõ egyetemi hallgatóság
körében.
Neumann János nemcsak a matematika klasszikus
területein (pl. axiomatikus halmazelmélet, mértékelmélet,
hálóelmélet, ergodelmélet) ért el alapvetõ
eredményeket, de a modern matematikának több olyan területe
is van, melyet kifejezetten az õ munkássága hozott létre
mint önálló matematikai diszciplinát. Ez utóbbi
területek közé tartozik az operátoralgebrák
elmélete, a nem korlátos operátorok elmélete,
a játékelmélet. Neumann Jánosnak továbbá
kulcsszerepe volt a kvantummechanika matematika alapjainak tisztázásában,
és ezáltal a matematikai fizikának nevezett határterületi
tudományág 20. századi fejlõdésében.
Pályázni olyan 15-20 oldalas
magyar nyelvû dolgozattal lehet, mely Neumann János valamely
matematikai eredményét, vagy munkásságának
valamely területét ismerteti, elemzi vagy tekinti át. Az
ideális pályamû matematikatörténeti összefüggésbe
helyezi Neumann munkáját, eredményeit és matematikusi
személyiségét. Különösen értékes
az olyan pályamû, mely Neumann hatását a késõbbi
matematika fejlõdésére is kimutatja.
A pályázaton egy elsõ (100
000 Ft), egy második (50 000 Ft) és egy harmadik (30 000 Ft)
díjat osztanak ki. A pályázat eredményét
a Bolyai János Matematikai Társulat által szervezett
Von Neumann Centennial Conference:
Linear Operators and Foundations of Quantum Mechanics, Budapest, 15-20 October,
2003 konferencia egy eseményeként hirdetik ki. A nyertes
pályamû vagy mûvek - tartalmuktól és színvonaluktól
függõ - alkalmas folyóiratban való megjelentetésükrõl
a bíráló bizottság gondoskodik.
A pályázatot a Bolyai János
Matematikai Társulatnak kell benyújtani postai úton 2
példányba az alábbi címre: 1027 Budapest, Fõ
u. 68.
Beadási határidõ:
2003. március 31. (postabélyegzõ).
,,A játékelmélet egy azon területek közül, ahol Neumann érdemei elvitathatatlanok, és a kooperatív játékelmélet az, ahol Neumann óta sem sikerult egyértelmû választ adni a központi kérdésekre. Bár az általa bevezetett 'megoldást' sok kritika érte, a ma sokkal népszerûbb 'mag' sem felel meg a játékelmélettel szembeni megnõtt igényeknek. Doktori disszertációmban a neumanni alapokra visszanyúlva két megoldáskoncepciót definiálok: az elsõ a mag általánosítása külhatásoktól nem mentes játékokra, a második a magnak egy nem üres kiterjesztése, mely, ha a mag nem üres, egybeesik vele.´´
,,Neumann úgy került az érdeklõdési
körömbe, hogy szinte minden olyan tudományterületen,
amelyekkel kapcsolatba kerültem (matematika, fizika, közgazdaságtan,
kognitív pszichológia), találkoztam Neumann nevével.
Rendkívüli mélységû, különbözõ
tudományokat összekötõ, de önmagukban is jelentõs
gondolatai nagy hatással voltak rám.
Konkrét témának azért ezt
választottam, mert Neumann többi nagy jelentõségû
munkája mellett szinte elveszik ez az alapvetõen közgazdasági
témájú tanulmánya, pedig mindössze 30 oldalon
felépít egy jelentõs közgazdasági modellt,
kimond, és bizonyít egy, a késõbbi matematika
fejlõdésének szempontjából kiemelkedõen
fontos fixponttételt, és felhívja a figyelmet egy a
gazdasági es fizikai modellek közt fennálló fenomenológiai
általanosságra, amelynek tudományelméleti jelentõsége
van. Minderre szerettem volna rámutatni.´´
,,Matematika iránti érdeklõdésemet szüleimtõl örököltem: mindketten matematika tanárok. Másodéves matematikus hallgatókent a BME Analízis Tanszékének demonstrátora voltam, így többízben is alkalmam volt tanulmányozni Neumann Janosnak az analízis területén végzett munkásságát. A pályázatra a tanszék oktatói hívták fel a figyelmemet. Ez a pályázat volt az elsõ szakmai dolgozatom, így a díjazásnak különösen örültem.´´