A banda elnevezés rájuk nézve nem is igazán jó. Találóbb lenne inkább az "õrültek kitaszított közössége" név, csak ezt az átlagember nem értené meg. Egy kis közösség, jobbára törvény által üldözöttekbõl, akik egyfajta véd és dacszövetségben élnek, de mindeközben imádnak szórakozni, tréfálkozni, sportolni és imádják a zenét. A megélhetés Puyallupban azonban számukra sem könnyû. Corporatekkel nem tartanak kapcsolatot, így pénzük nincs. Ennivalót és felszerelést úgy kell rabolniuk. Rendszerint kinéznek egy hypermarketet valahol Seatle rosszabb területein, elég jó elõkészítés után lerohanják. Van köztük kb. 5 sámán és 10 phisical adept, valamint olcsóbb illegális kibercuccok, így rendszerint sikeresek a portyáik. Embert nem ölnek, ha nem muszáj, legfõbb erejük a meglepetés és a teljesen váratlan támadási módok.
A banda vezetõje Elaine. Õ a szíve, lelke az egésznek, nélküle egy percig se mûködhetne. Furcsa életmódjuk is nagyrészt az õ ideológiájának és rendkívül határozott természetének köszönhetõ. Tisztel minden embert, mint egyént, mint személyiséget, legyen akárki, vagy akármi. Viszont gyûlöli a rendszert, a hatalmat, a hatalomra éhes embereket. Ezért nem támadnak soha kis magánboltokra, mindig csak szuper- ill. hypermarketekre. Ugyanezért fogadnak be bárkit, aki békés szándékkal jött, tartozzon akármilyen fajba is. Elaine a banda vezetõje és alapítója, az együttes énekese is. A többi fontosabb tag:
Elaine már 35 éves, de még mindig fiatal. Afféle örökifjú típus. Nagyon sovány, alacsony, de rendkívül energikus. Közepesen hosszú vörösesszõke haja mindig kócos, szépségápolásra nem sok idõt fordít. Egész lényébõl egyfajta természetesség, báj és erõ sugárzik. Régen sokat küzdött, de mára megfáradt és cinikus lett. Vezeti a maga kis bandáját és együttesét, mással nem nagyon törõdik.
202X-ben született, egy igen szegény családban. Már gyerekként dolgoznia kellett, így nem sok ideje maradt játszani, bolondozni. Vasakarattal küzdöttek a szülei is, õ is a jobb megélhetésért, de nem nagyon ment. Apja valamikor jóval a születése elõtt elkövetett egy kisebb csalást, amely aztán végigkísérte egész életét. Sose kapott jobb munkákat, sose õ volt az, akit elõléptettek. Így volt ez egyetlen lányával is. Mikor Elaine 17 éves lett, apja töredelmesen bevallott neki mindent, majd egy viharos éjszakán autójával egy fának hajtott. Ott helyben meghalt. Anyját az eset után fél évvel diliházba kellett zárni, és Elaine egyedül maradt. Barátai is elhagyták, mivel pénz nélkül semmi jó buliban nem tudott bennlenni.
Elhatározta hát, hogy változtatni fog az életén. Elõszöris elköltözött egy másik városba, ahol egy testnevelési iskola ösztöndíját pályázta meg. Legnagyobb megdöbbenésére meg is kapta. Így hát szeptemberben el is kezdte az iskolát. Fél év múlva már az egyik sportkör vezetõje lett. Összefogta a kis csapatát, keményen dolgoztak éjjel-nappal, amíg végül sorra nyerték az iskolai versenyeket. Ez azonban sokaknak nem tetszett. Az sem tetszett nekik, hogy csapatába metahumánokat és mágikusan aktívakat is bevett. Igaz, hogy õk nem indulhattak a versenyeken, csak az edzéseken vettek részt, de még így is sokaknak ellenszenvesek voltak. Elaine keményen harcolt értük és önmagáért. Az iskola lehetõvé tette számára a megélhetést, így minden energiáját a harcra fordíthatta. Csatlakozott egy iskolai együtteshez is, mint vokálénekes. Akárcsak csapata vezetésében, szívós munkával itt is sikeres lett.
Élete elsõ nagy szerelme egy másik sportkör vezetõje volt. Ellentétben vele, ez a fiú aktívan sportolt is. Határozott elképzelései voltak a világ politikai viszonyairól, amelyekhez Elaine nem értett. Kezdetben rivalizáltak, majd fokozatosan közeledtek egymáshoz. De szerelmük nem volt hosszú életû. A fiú rendszeresen féltékenységi rohamokat rendezett, és amikor Elaine egyik sportolója bajnokságot nyert, bejelentette a szakítást. Elaine próbálta békíteni, de nem lehetett. Sokat sírt, a sportolóit elhanyagolta, kábítószerezni kezdett. A mélypontról Quatro, az együttes dobosa, egy troll rántotta ki. Létrehoztak egy új együttest, az Álmokat. Elaine újult erõvel vetette bele magát a szervezésbe. A sikerei megállíthatatlanoknak látszottak. Lassan az egész iskolában az õ edzési módszereit kezdték alkalmazni. Ellenségeit, köztük volt szerelmét is, ügyes trükkökkel szerelte le. Immáron úgy látszott, senki sem állíthatja meg.
Ekkor azonban született egy új törvény, amely szerint csak a corporate sportkörök tagjai indulhattak komolyabb versenyeken. Ezzel párhuzamosan az iskolából kitiltották a metahumánokat. Quatronak is mennie kellett. De Elaine nem adta fel. Sztrájkot hirdetett, majd miután nem járt sikerrel, keményebb módszerekkel próbálkozott. Szabotázs akciókat szervezett, de ezzel párhuzamosan a hivatalos tárgyalások útján is próbálkozott. Az egyik ilyen tárgyalás verekedésbe fulladt, így végül õt is kidobták az iskolából.
Jól felépített kis világa teljesen összeomlott. Talajt vesztve egy terrorista csoporthoz sodródott, akik mindenféle ürüggyel támadták a rendszert. Quatroval és még pár barátjával együtt beléptek, és egy a sportügyekért felelõs minisztérium elleni támadást kezdtek elõkészíteni. A terroristák persze örültek az új tagoknak, és mindenféle humbuggal hülyítették õket. Az akció végülis véres és sikertelen lett. A biztonsági õrökkel szemben vívott harcban egy társa meghalt, egy meg örökre nyomorék lett, Quatro pedig elvesztette a karjait. A másik oldalon még nagyobb volt a kár, 5 biztonsági õr, 9 polgári személy halt meg, és iszonyatos anyagi károk. Mindez semmi eredményért.
Bûnözõk lettek, és menekülniük kellett. Ellopták hát a terroristák pénzét és fegyvereit, majd nyugatra menekültek. Ezt nevezte utólag a rémálmok idejének. Üldözte õket a rendõrség és a terrorista csoport is, õk pedig csak menekültek. Végül Seatleben a terroristákat egy ügyes trükkel egy bandaháború közepére csalták. Nagyrészük odaveszett. A hely meg is tetszett nekik, fõleg, hogy a rendõrség nem tette be a lábát a pusztulatba. Elfoglaltak hát egy nagy üres házat, ahol berendezkedtek. No More Nightmares néven együttest alapítottak, és bárokban kezdtek zenélni. Õrült dalaikkal egyre népszerûbbek lettek, egyre több állandó kísérõjük lett.
A népszerûségnek azonban átka is volt. A környéket uraló banda védelmi pénzt akart tõlük szedni. Elaine nem akart behódolni, egy ideig védekeztek, majd hirtelen támadásba mentek át. Ügyes stratégiával letarolták a helyi banda fõerõit, utána pedig már nyert ügyük volt. Most, hogy már látták, meg tudják magukat védeni, Elaine túllépett ezen, és a semmibõl egy új bandát hozott létre. Egy heti szervezések és verekedések után elfoglalták saját területüket. Megszületett a No More Nightmares banda. Központjuk a Yellow Submarine lett, egy volt kikötõi pincerendszer. Másik fõ épületük a Stadion, ahol õrült sportrendezvényeiket tartják. Elaine az átlag bandáktól teljesen eltérõ filozófiát adott. Az egyén tökéletes szabadságát tûzte ki célul, hogy mindenki megvalósíthassa önmagát. Kezdetben a barátaival mindenféle õrült sportokat ûztek, ezzel rengeteg kallódó fiatalnak irányt mutatva. Késõbb már mindenféle mûvész megfordult közöttük. Koncerteket is adtak, de csak a Yellow Submarine-ben. A bandaháborúkban nem nagyon vesznek részt, de a saját területüket nagyon keményen megvédik. A többi banda is rájött, akkor járnak jobban, ha békén hagyják õket. A területükön nem lakott senki, de egyébként sem szedtek volna védelmi pénzeket. Kezdetben fogadásokból szedtek pénzt, de ezt nagyon hamar beszüntették. Azóta inkább mindenféle szélhámosságokból és rablásból élnek.
Elainenek a terrorista akció után elege lett mindenbõl. Nem érdekelték többé a nagy gondolatok és célok, nem érdekelte semmi. De menekülnie kellett, hiszen ez volt a rémálmok idõszaka, így sodródott végül a banda megalkotásáig. Ez volt utolsó igazi nagy szervezése. Létrehozta azt a közeget, ahol élni szeretne, egy menekültekbõl, õrültekbõl, mûvészekbõl álló kis társaságot. Nem hisz már a világban, nem hisz semmiben. Csak el akarja tölteni az életét a barátai között, vidáman, szórakozva. Azóta nem nagyon csinál semmit. Idõnként rájön az ötperc, és gyorsan, régi lendületével megcsinál valamit, de ez ritka. Általában énekel, táncol, vagy egyszerûen csak nézi mit csinálnak a barátai. Régi barátai közül Quatro és még három ember maradt csak vele, a többiek valahol elsodródtak mellõle. Quatro kapott új kezeket, szám szerint négyet, hogy jobban tudjon dobolni. Õ intézi a banda háborús ügyeit. A többiek is elvannak. Elaine számára egyetlen fontos dolog maradt, a barátság. Barátait, a banda tagjait akár az élete árán is megvédené, és ezt minden bandatagtól is elvárja. Tud mindenkirõl mindent, és tiszteletben tartja barátai másságát. Már nem akar senkit jobbá tenni, nem akar senkinek az életébe beleszólni.
Ez tehát Elaine és a No More Nightmares története.