Dsuang Dszi álma

Kétezer évvel ezelõtt Dsuang Dszi,

a mester, egy lepkére mutatott.

-Álmomban - mondta, -ez a lepke voltam

és most egy kicsit zavarban vagyok.

-Lepke, -mesélte, -igen, lepke voltam,

s a lepke vigan táncolt a napon,

és nem is sejtette, hogy õ Dsuang Dszi...

És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom, -folytatta eltünõdve,-

mi az igazság, melyik lehetek:

hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét

vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: -Ne tréfálj, Dsuang Dszi!

Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát!

Õ mosolygott: - az álombeli lepke

épp igy hitte a maga igazát! -

Õ mosolygott, én vállat vontam. Aztán

valami mégis megborzongatott,

kétezer évig töprengtem azóta,

de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,

már azt, hogy minden kép és költemény,

azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepklét,

a lepke õt és minhármunkat én.