Kergemarhakór – most Amerikán a sor

A mi marháink nem kergék! - állították az amerikaiak. De mióta az USA kormánya rájött, hogy bizony megsértették az állatállomány védelmét szolgáló szabályokat, már senki nem olyan biztos ebben. Vajon a kergemarhakór Amerikát is fenyegeti? Igen. A sajtó legalábbis azt állítja, hogy kellő odafigyelés hiányában a betegség náluk is felütheti a fejét. S a vegetáriánusok buzgón hajtogatják: „Mi már jó előre megmondtuk!”

Az állattenyésztők a feltételek szigorúbb betartására szólítanak fel. „Európa jogosan retteg, és most rajtunk a sor” – olvashatjuk a Time hasábjain. Hogy az állítás nagyobb nyomatékot kapjon, az újság részletesen bemutatja a betegség áldozatainak borzalmas halálát. Azért ettől még talán nem kell félni Amerikában, de tekintve a betegség hosszú lappangási idejét, semmiben sem lehetünk igazán biztosak. Ki tudja, lehet, hogy már náluk is vannak fertőzött marhák.

A Mezőgazdasági Minisztérium 1989-ben 464 fertőzött állat leölését rendelte el – közülük 32 sorsáról nem tudni biztosat; az is elképzelhető, hogy emberi fogyasztásra kerültek – és betiltotta a marhaimportot. De bizonyos marhakészítményeket továbbra is importáltak, még az Angliai járvány tetőzésekor is. 1997-ben az FDA (Food and Drug Administration) mindennemű állati fehérje használatát betiltotta a kérődzők táplálásában. De az állati vért továbbra is használták takarmányozásra. A 9500 gyártó közül 2500 ellenőrzése után azt tapasztalták, hogy a gyártók negyedének nem állnak rendelkezésére a vér és a fehérje elkülönítésére alkalmas eszközök, és a tápok címkéjén nem tüntetik fel, hogy összetételét tekintve alkalmasak-e marhafélék etetésére… Nemrégiben karanténba zártak minden állatot, mely az 1400 feldolgozott marhafejből kaphatott. Ezen felül az FDA megtiltotta, hogy véradóként jelentkezzenek azok, akik tíz évet éltek három európai ország valamelyikében, vagy hat hónapot töltöttek Angliában

Az USA minden megtesz azért, hogy ne kövesse el az Európában elkövetett hibákat. Marhákban ezidáig nem találtak betegségre utaló nyomot, azonban a kór egy variánsát, mely letargiát, majd halált okoz, már kimutatták vadon ill. fogságban élő őzeken, szarvasokon és más, ugyanebbe a családba tartozó állatokon. Néhány Belgiumból származó bárányban pedig a betegség egy másik változatára bukkantak.

Szakértők véleménye szerint mindezek ellenére teljesen valószínűtlen, hogy járvány alakuljon ki az Egyesült Államokban, hiszen az illetékesek megtettek minden szükséges óvintézkedést. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség viszont nem tartja elegendőnek az eddigi lépéseket. Az elmúlt tíz év során 900 millió állat közül csak 12000-en végeztek szűrést.

„Ne essünk pánikba, inkább cselekedjünk” – hangoztatja a New York Times. Ennek kétségtelenül itt az ideje.

Le syndrome vache folle traverse l’Atlantique

La Libre Belgique

2001/02/08