Verzió: 1.0
A cím rém rövid, de e nélkül a program nélkül (a shell valójában csak egy program Unix alatt, de a funkciója kiemeli a többi program közül) a munka elképzelhetetlen. Ugyanis ez a program az amelyik elindul mikor beszállunk egy Unixos rendszerbe, ennek adjuk ki a parancsokat és ez válaszol nekünk. (Funkciója hasonló a DOS command.com-jáéhoz). Shellbol több fajta létezik, mivel a Unix lehetoséget ad belso érzületünk kifejezésére és nem köt egy megadott shellhez. Két fo kategória van: az un. "Bourne shell" és a "C shell", ezek neve sh és csh. Nevükön kívül szintaxisukban különböznek: a csh a C programoknál használatos szintaktikát követi. ( Én a csh egy kibovített változatát a tcsh-t használom, természetesen az sh-nak is vannak bovített változatai: a ksh, a bash és a zsh). Hogy ki mit használ teljesen vallás kérdése - a különféle shellek szolgáltatásaikban egyenrangúak!
Mint már korábban olvashattuk, a Unix parancsok nem, vagy nagyon ritkán jelzik, ha jól muködnek. Természetesen ez elso látásra furcsán hat, azonban nagyon is értelmes magyarázata van. (Sokan szidják a Unixot bonyolultsága miatt, azonban Unixban minden az összehangoltságon alapul). Az, hogy a Unix nem jelzi a hiba nélkül futást, azért van, hogy a parancsok be- és kimenetei más parancsoknak átadhatóak legyenek. A legtöbb program a bemenetrol (standard input - stdin) veszi az adatait és a kimenetre (standard output - stdout) küldi az eredményt. Rendszerint a bemenet a billentyuzet és a kimenet és a hibacsatorna a képernyo.
Például: a sort program rendezi a bemenetrol beérkezo sorokat:
woland> sort gyufa izzok csoko <Ctrl-d> csoko gyufa izzok woland>
Megjegyzés: a <Ctrl-d> a control (Ctrl) és a d billentyuk együttes leütését jelenti!
Így máris abc sorrendbe raktuk a bevásárlólistát. Az élet kis dolgaiban is nyugodtan számíthatunk a Unixra.
Mi történik azonban akkor, ha mindig csak ezt a pár dolgot vesszük, ezért szeretnénk megtartani a listánkat? A shell lehetoséget ad arra, hogy az kimenetet átirányítsuk (redirection), és ehhez csupán a ">" jelet kell hogy használjuk. Nézzük, hogy is muködik ez.
woland> sort > mit_vegyek gyufa izzok csoko <Ctrl-d> woland>
Ugyanezzel a módszerrel - átirányítás - hoztunk létre fájlt az elso leckében (ott a cat parancs kimenetét irányítottuk át). Az eredmény nem látható, hanem a mit_vegyek nevu fájlba került. Nézzük meg, hogy valóban ez történt-e?
woland> cat mit_vegyek csoko gyufa izzok woland>
A kimenet átirányítása csupán ennyi munkánkba kerül. Ugyanez vonatkozik a bemenet átirányítására is, ennek jele "<".
Például: csináljunk egy aruk nevu fájlt, aminek tartalmát rendezzük:
woland> cat > aruk izzok gyufa csoko <Ctrl-d> woland> woland> sort < aruk csoko gyufa izzok woland>
Fontos jel még a ">>", ami szintén a kimenet átirányítását jelenti; különbség közte és a szimpla átirányítójel között annyi, hogy ha ezt használjuk, a fájl amibe a kimenetet átirányítjuk, nem íródik felül. Ezzel a jellel a fájl tartalmához tudunk hozzáfuzni.
Megjegyzés: Természetesen a hibacsatornát is át lehet irányítani, errol bovebben az ötödik leckében olvashatunk majd!
Arról már tudunk, hogy egy-egy program eredményét hogy lehet fájlba irányítani, azonban a lehetoség van arra, hogy egy program bemenetét egy másik programtól vegye. Erre találták ki Unixban a cso (pipe) fogalmát. Azt, hogy egy program kimenetét egy másik bemenetére szeretnénk átirányítani a "|" jellel jelezzük.
Vegyünk egy konkrét példát - szeretnénk a munkakönyvtárunkat fordított abc-sorrendben kinyomtatni. Eddigi tudásunkkal hogyan tudjuk ezt megvalósítani?
woland> ls -l >file_list
(Az igazi buherátor csak "bo" könyvtárlistát szeret olvasni.)
woland> cat file_list total 8 drwxr-xr-x 2 csaky 1024 Jul 21 1992 Apps drwxr-xr-x 8 csaky 1024 Oct 19 13:35 Library drwxr-xr-x 3 csaky 1024 Jul 25 1992 Mailboxes drwxr-xr-x 2 csaky 1024 Nov 9 19:05 NewFolder -rw------- 1 csaky 5 Dec 6 16:46 dead.letter drwx------ 2 csaky 1024 Jan 12 11:39 mail drwxr-xr-x 2 csaky 1024 Jan 17 17:23 pin-ups drwxr-xr-x 2 csaky 1024 Oct 5 09:02 tabla.draw~ woland> sort +7r < file_list total 8 drwxr-xr-x 2 csaky 1024 Oct 5 09:02 tabla.draw~ drwxr-xr-x 2 csaky 1024 Jan 17 17:23 pin-ups drwx------ 2 csaky 1024 Jan 12 11:39 mail -rw------- 1 csaky 5 Dec 6 16:46 dead.letter drwxr-xr-x 2 csaky 1024 Nov 9 19:05 NewFolder drwxr-xr-x 3 csaky 1024 Jul 25 1992 Mailboxes drwxr-xr-x 8 csaky 1024 Oct 19 13:35 Library drwxr-xr-x 2 csaky 1024 Jul 21 1992 Apps woland>
A sort kapcsolói csak azt jelentik, hogy a 8. mezotol kezdjen rendezni (egyet ki kell vonni a mezo sorszámából!), és hogy fordítva (r - reverse). A mezo definicióját a második leckében találhatjuk meg!
Ezt a cso használatával egy sorban is el lehet intézni, és az eredmény ugyanaz:
woland> ls -l | sort +7r
Nagyon jó szolgálatot tesznek a csövek a hosszú könyvtárlisták nézegetésénél is. Az ls -l | more paranccsal oldalanként nézegethetjük a listát, így az nem fut le a képernyorol.
A Unix egyik fo jellemzoje amellett, hogy többfelhasználós, az, hogy egyszerre több program futtatására képes (multitasking). Ezt a lehetoségét már a shell használata során is élvezhetjük, tehát az igazi Unix buherátor nem éli át azt a lealacsonyító érzést, hogy várnia kell egy program lefutására ahhoz, hogy egy másikat indíthasson. (Hahó MS-DOS).
A ps paranccsal meg tudjuk nézni, hogy milyen processzeink (programjaink) futnak.
woland> ps PID TT STAT TIME COMMAND 3902 p0 S 0:01 -csh (tcsh) woland>
Amint látjuk, most a felhasználónak csak egy processze fut, mégpedig a shell (tcsh). A listán még egy nagyon fontos dolog szerepel, a processz egyedi azonosítója (PID - process ID), esetünkben 3902.
A futó processzet a shell job néven ismeri (a processz és a job ugyanazt jelentik!). A shell lehetoséget ad a jobok manipulálására, ezt job controlnak hívjuk; ami azt jelenti, hogy egyszerre több egymástól különbözo dolgot csinálhatunk, és váltogathatjuk, hogy éppen melyik futását akarjuk figyelemmel kísérni. Például éppen szerkesztünk egy programot, de eszünkbe jut, hogy már meg kellett volna írni egy E-mailt; erre kínál megoldást a job control.
A jobok futhatnak eloterben és háttérben, eloterben azonban egyszerre csak egy job lehet. Az elotérben lévo job kapja a bemenetet a billentyuzetrol és küldi a kimenetét a képernyore (hacsak át nem irányítottuk). A háttérben futó jobok azonban semmilyen billentyuzetrol jövo bemenetet sem kapnak meg. (Vigyázat, mert a képernyore attól még írhatnak!)
A háttérben futtatás nagyon jól használható abban az esetben ha egy olyan programot futtatunk ami sokáig fut és semmi érdekeset nem produkál (pl. nagy fájlok tömörítése az elotérben - csak megrögzött DOS felhasználóknak ajánlott). Ebben az esetben nincs értelme arra várni, hogy a job lefusson, mikor közben valami mást is tudnánk csinálni (a számítógéppel). Futtassuk a háttérben!
A jobok lehetnek felfüggesztett állapotban (suspended); ez azt jelenti, hogy a jobot egy kis idore megállítjuk. Az ilyen job se az elotérben sem pedig a háttérben nem fut. Miután felfüggesztettünk egy jobot, a futtatását lehet folytatni tetszés szerint az elotérben, vagy akár a háttérben. A job ott folytatja a munkát, ahol elozoleg abbahagyta.
Figyelem! Egy job felfüggesztése nem ugyanaz, mint a megszakítása; ugyanis megszakítás esetén (Ctrl-c) a job már nem tudja a munkáját folytatni!
Vegyünk egy példát:
(A yes parancs y karakterek végtelen sorozatát küldi a kimenetére.)
woland> yes y y y y y
Ez így menne a végtelenségig, ha meg nem szakítanánk. Ha csak nem az y-ok végtelen sorát akarjuk látni (márpedig mi mást szeretnénk csinálni) irányítsuk át egy alkalmas helyre: /dev/null - egy un. fekete lyuk: a beleirányított összes információt elnyeli.
woland> yes > /dev/null
Megy ez, de a job még mindig az elotérben fut. Hogy a háttérbe tegyük, a "&" jelet kell alkalmaznunk, ugyanis ez jelzi a Unix számára azt a vágyunkat, hogy a jobot a háttérben akarjuk futtani.
woland> yes > /dev/null & [1] 3954 woland>
Amint látjuk, a shell promptját visszakaptuk, két furcsa számmal együtt. Mik ezek, és a yes fut-e egyáltalán?
Az [1] a yes processz job számát jelenti a shell számára. A shell minden futó jobhoz rendel egy számot. Mivel még csak a yes-t futtatjuk, ezért annak száma 1. A másik szám a processz azonosítója (PID mezo a ps-ben) - a processzre mindkét számmal utalhatunk.
Nézzük meg, hogy valóban fut-e a processzünk?
woland> jobs [1] + Running yes > /dev/null woland>
Igen, a processzünk fut. A ps paranccsal is megbizonyosodhatunk efelol.
woland> ps PID TT STAT TIME COMMAND 3902 p0 S 0:01 -tcsh (tcsh) 3954 p0 R 6:00 yes woland>
Most már tudunk jobot a háttérbe tenni, de valahogy le is kéne állítani, ha esetleg magától nem áll le (a yes-nél ez nagyon valószínu). Erre való a kill parancs, paramétere lehet a job száma vagy pedig a processz azonosítója. Használjuk:
woland> kill %1
vagy
woland> kill 3954
A % jellel jelezzük azt, hogy job számot adunk meg. Ha processz azonosítót adunk, akkor nincs szükség másra csak a processz azonosítójára. Lássuk, mi történt.
woland> jobs [1] + Terminated yes > /dev/null woland>
Mint látható, a jobot kilottük, a következo job listában már nem is fog szerepelni.
Megjegyzés: Elofordulhat, hogy egy háttérben futó processzt sehogyan sem tudunk megállítani. Használjuk ilyenkor a "kill -KILL processz száma (vagy job száma)", vagy "kill -9 processz száma (vagy job száma)" parancsot (a két parancs ekvivalens)! Ez a Unix számára azt jelenti, hogy mindenképp loje ki a processzt.
Van egy másik lehetoség is arra, hogy egy jobot a háttérben futtassunk, mégpedig az, hogy futását felfüggesztjük, majd a háttérbe téve futtatjuk tovább.
Indítsuk el:
woland> yes > /dev/null
Majd nyomjuk meg a <Ctrl-z>-t , amivel a job futását felfüggesztjük.
woland> yes > /dev/null <Ctrl-z> Stopped woland>
A program futását ezután mind az elotérben, mind a háttérben folytathatjuk. Az elotérben való folytatásra az fg parancs szolgál, a háttérben futtatásra pedig a bg.
woland> fg yes > /dev/null <Ctrl-c> woland> bg [1] yes > /dev/null & woland>
Természetesen mind az fg mind a bg parancsnak is megadhatunk job számot és így akár háttérben futó jobokat is vissza lehet hozni az elotérbe és fordítva.
woland> fg %2
vagy az egyszerübb formát is használhatjuk:
woland> %2
Még két parancsról kell ebben a fejezetben beszélnünk: ezek a nohup és az at. A nohup (jelentése no-hangup) arra szolgál, hogy egy processz azután is fusson, miután mi kiszálltunk a rendszerbol; különben a háttérben futó processzek megállnak.
szintaxisa: nohup <parancs>
Például:
nohup compress nagyon_nagy_program &
Ezután nyugodtan hazamehetünk, a processz le fog futni és mire másnap bejövünk, az eredmény látható lesz.
Megjegyzés: egyes Unix változatokban nincs nohup; az &-el indított processzek akkor is tovább futnak, ha kilépünk.
Az at paranccsal egy programot egy meghatározott idopontban futtathatunk (igazi Unix buherátorok nem használják; úgyis mindig ott vannak a gép mellett, úgyhogy a kello idoben ok maguk tudják futtatni az ilyen programokat). Az at parancsot úgy használjuk, hogy megadjuk az idopontot, amikor el akarjuk indítani a kérdéses programot, majd leütjük az entert. Erre (a legtöbb gépen) megjelenik az at> prompt, ahova be kell gépelnünk az elindítandó programok neveit. A listát a <Ctrl-d> leütésével zárjuk. Ha a program(ok) futtatásakor nem vagyunk bejelentkezve, akkor a program által generált kimenetet a rendszer E-mailben elküldi nekünk.
Például:
at 8:00am jan 24 at> csenget <Ctrl-d>
Ennek eredményeképp a gép január 24.-én reggel 8-kor csengetni fog (feltéve ha a csenget program valójában csenget, nem pedig perverz leveleket küld a bejelentkezve levo felhasználóknak).
Most ismételjük meg a feladatot a háttérben. Nézzük meg, hogy fut-e, és ha igen, akkor lojük ki!
************************************************************************* *= =* *= SZERZOI JOGOK =* *= =* *= Ez a dokumentum a Unix operacios rendszer es a szamitogepes =* *= halozatok elterjedeset kivanja elosegiteni, ezert dijmentesen =* *= terjesztheto. Nem szabad azonban a terjesztes soran a szoveget =* *= megvaltoztatni, barmilyen modon megcsonkitani es a szerzoi =* *= jogokra vonatkozo megjegyzest eltavolitani! Sem a dokumentum, =* *= sem annak barmely resze nem hasznalhato fel segedanyagkent vagy =* *= tankonyvkent profitorientalt intezmenyekben vagy tanfolyamokon, =* *= a szerzok elozetes irasbeli engedelye nelkul! =* *= =* *= (C) Csaky Istvan es Mork Peter Miskolc, 1994. januar 19 =* *= =* *************************************************************************