Verzió: 1.0
Egy operációs rendszerben mindennapi feladat, hogy egy szövegfájl tartalmát meg kell változtatnunk. Ezt a célt szolgálják az editorok. A Unix szabványos editora a vi, amelynek az az elonye, hogy minden rendszeren megtalálható. Az elonyök felsorolását ezzel ki is merítettük -- mai szemmel nézve a vi rettenetesen elavult. A grafikus operációs rendszerek alatt futó szövegszerkesztokkel (Word for Windows, Ami Pro, stb.) elkényeztetett felhasználónak a vi editortól olyan érzése támad, mintha késsel és villával próbálna megenni egy tál levest. Ha csak tehetjük, nagy ívben kerüljük el a vi-t!
A vi használatának elkerülésére a következo stratégiákat alkalmazhatjuk:
Mégis érdemes a vi kezelését legalább alapszinten elsajátítani: ha netán kitennének minket egy lakatlan szigetre, és a sziget Unixos gépén történetesen csak vi van, akkor ne álljunk ott tehetetlenül.
Eloször is meg kell értenünk a vi alapelveit. Két üzemmódja van: szöveges mód és parancs mód. A parancs módban begépelt karaktereket parancsként értelmezi, például 'karakter törlés' vagy 'kurzor mozgatása jobbra'. Szöveges üzemmódban a bevitt karakterek bekerülnek a kurzor aktuális pozíciójába. Parancs módból úgy tudunk szöveges (text) üzemmódba váltani, hogy kiadjuk az a,C,i,o,O vagy R parancsok valamelyikét. Text módból az ESC billentyuvel jutunk parancs módba. Nagyon vigyázzunk, mert a képernyon semmi sem utal rá, hogy éppen melyik üzemmódban vagyunk! Ez a fo ok, ami miatt az emberek ellenséges érzelmeket táplálnak a vi editorral szemben. Ne felejtsük el azonban, hogy a vi-t sok-sok évvel ezelott írták, amikor e terminálok még nem voltak olyan fejlettek mint napjainkban. Vigyázat, a kis- és nagybetuk különbözonek számítanak! Igyekezzünk fejbol megtanulni a parancsokat; azt fogjuk tapasztalni, hogy minél több parancsot tudunk fejbol, annál könnyebbé válik a vi kezelése. Egy parancsot mindenképpen tanuljunk meg, ez a :q! (a kettospont és a felkiáltójel itt a parancs része).
Készítsünk magunknak "puskát" a vi legfontosabb parancsairól! Ehhez eloször mentsük ki e lecke szövegét egy szövegfájlba. Ezt minden levelezoprogrammal meg lehet tenni, általában az export parancs segítségével. Ha sehogyan sem boldogulunk, akkor használjuk a Unix mail programját. (Indítsuk el a mail programot, válasszuk ki ezt a levelet a sorszámának begépelésével, majd az s vi-doc paranccsal mentsük el a szöveget egy vi-doc nevu fájlba.
Az így létrehozott szövegfájlt töltsük be a vi-ba! Töröljük ki a parancsok leírása elotti bevezeto szöveget, és a feladatok leírását. Mentsük el a változtatásokat! Most lapozzunk vissza a fájl elejére, és szúrjunk be egy-egy üres sort minden parancs leírása elé!
Az elkészült "puskát" ki is nyomtathatjuk, feltéve, hogy van nyomtató a rendszerben. A nyomtatási lehetoségekrol és a nyomtató használatáról (hogy hívják a PRINT parancsot ezen a héten), olvassuk el a dokumentációt, vagy kérdezzük meg a rendszeradminisztrátort!
Nézzük meg, hogy az eddigi munkánkkal mennyi helyet foglalunk!
************************************************************************* *= =* *= SZERZOI JOGOK =* *= =* *= Ez a dokumentum a Unix operacios rendszer es a szamitogepes =* *= halozatok elterjedeset kivanja elosegiteni, ezert dijmentesen =* *= terjesztheto. Nem szabad azonban a terjesztes soran a szoveget =* *= megvaltoztatni, barmilyen modon megcsonkitani es a szerzoi =* *= jogokra vonatkozo megjegyzest eltavolitani! Sem a dokumentum, =* *= sem annak barmely resze nem hasznalhato fel segedanyagkent vagy =* *= tankonyvkent profitorientalt intezmenyekben vagy tanfolyamokon, =* *= a szerzok elozetes irasbeli engedelye nelkul! =* *= =* *= (C) Csaky Istvan es Mork Peter Miskolc, 1994. januar 19 =* *= =* *************************************************************************