A második gyakorlaton a kiszh után megbeszéltük az I/19 és I/23-as házi feladatokat, továbbá bemutattam az excel házi megoldását kiegészítve egy második munkalappal, ahol is szimuláltuk a 3 kockadobást, és azok minimumát, és a kapott eredményekből empirikus eloszlást számoltunk, illetve ábrázoltunk az elméleti eloszlással közös ábrán (excel lecke megoldása letölthető itt).
Ezt követően megoldottuk a második feladatsor következő feladatait: 4,6a,7,20,14,2. Fontos, hogy a 7-es feladathoz mutattam az ezen az excel-file-on található szimulációt. Ennek az első munkalapján kísérletekkel közelítettük a 7-es feladatban kérdezett valószínűséget. Ha felveszünk két (0,1)-en egyenletes véletlen számot egymás mellett a Vél() függvénnyel, akkor a kapott számokat koordinátáknak felfogva a kapott pont eloszlása egyenletes az egységnégyzeten. A kapott számról Ha() és ÉS() és VAGY() függvényekkel eldöntöttük, hogy teljesül-e a 7-es feladat kérdése által meghatározott feltétel. Ezt a kísérletet egyszerű másolással 1000-szer megismételtük, majd a 7-es feladat kérdésében szereplő feltételt teljesítő pontok száma 1000-el osztva közelíti a kérdezett valószínűséget. A második munkalap továbbmegy, rámutat arra, hogy nem csak az elméleti valószínűség közelítésében, de az elméleti valószínűség kiszámolásában is segít az excel. Azon pontok első koordinátáját -1-re állítottuk, amelyek nem teljesítik a feladatban előírt feltételt, majd ábrázoltuk a pontokat. Az ábra x tengelyén beállítottuk, hogy 0-tól menjen, így csak azok a pontok kerültek ábrázolásra, amelyek teljesítik a 7-es feladatban előírt feltételet. Így az ábrán kirajzolódott a kedvező síkrész.

A házi feladatok a harmadik gyakorlatra a második feladatsor következő feladatai: 1,5,10,15,16, továbbá a 22-es feladat excel szimulációs megoldása (a fenti excel file első munkalapján látott módszert kell használni).

Házihoz segítség: A 15-ös feladatban a kérdezett valószínűséget át lehet írni úgy, hogy mi annak a valószínűsége, hogy RND1 kisebb, mint RND2-nek az n/m -ik hatványa. Innen a megoldás már úgy megy mint a többi órai feladat, csak most nem X és Y hanem RND1 és RND2 jelöli az egységnégyzet két koordinátáját. A 16-os feladatnál is a véletlen felfogható úgy, hogy egységnégyzeten van egyenletes eloszlásunk, az X-es koordináta Jancsi, az Y-os koorináta Juliska érkezési ideje.

EXCEl segítség: Az abs() függvény hasznos lehet.