Ugyanaz, mint az előző eset. Ugyanis ha folytonos valószínűségi változó sűrűségfüggvénnyel, diszkrét valószínűségi változó, és az értékeket veheti fel és , akkor léteznek tetszőleges mérhető halmazra a feltételes valószínűségek, melyeknek szintén létezik sűrűsége. Ezt a feltételes sűrűséget jelölje Így az feltételes várható értéket definiálhatjuk egy ősein az
integrál értékének. Ez nem más, mint a definíció szerinti
integrál. Tulajdonképpen azt is mondhattuk volna, hogy adva van egy az pontokra koncentrált számláló mérték az téren, azaz ezeknek a pontoknak a valószínűsége, és minden más (Lebesgue) mérhető halmaznak annyi a mértéke, amennyi beleesik. Valamint az valós síkon adva van a fenti számláló mértéknek, és a Lebesgue mértéknek a szorzata. Tehát és mérhető halmaz Descartes szorzatának a mértéke számláló mértékének és Lebesgue mértékének a szorzata. Speciálisan egy téglalap mértéke az oldalak mértékeinek szorzata, az egyik oldalnál a számláló, a másik oldalnál a Lebesgue mértéket használva. A többi, nem Descartes szorzat alakú halmaznak a mértéke, pedig a köré írható Descartes szorzat alakú halmazok mértékének infimuma, a szokásos módon. Ekkor az változónak létezik a sűrűsége a hozzá tartozó, fent definiált számláló mérték szerint, és a sűrűség értéke az pontban . Létezik és együttes sűrűsége is a szorzat mérték szerint. Egy pontban az értéke éppen . Amint két folytonos változó esetén később látjuk, itt is tulajdonképpen az együttes sűrűségfüggvény és a feltételben adott változó sűrűségfüggvényének hányadosa szerint kell integrálni -et azokra az pontokra, melyekre sűrűségfüggvénye nem nulla, ez a fent felírt integrál.
Temesi Róbert 2010-08-16