Ugyanaz, mint az előző eset. Ugyanis ha
folytonos valószínűségi változó
sűrűségfüggvénnyel,
diszkrét valószínűségi változó, és az
értékeket veheti fel és
, akkor léteznek tetszőleges
mérhető halmazra a
feltételes valószínűségek, melyeknek szintén létezik sűrűsége.
Ezt a feltételes sűrűséget jelölje
Így az
feltételes várható értéket definiálhatjuk egy
ősein az
integrál értékének. Ez nem más, mint a definíció szerinti
integrál.
Tulajdonképpen azt is mondhattuk volna, hogy adva van egy az
pontokra koncentrált számláló
mérték az
téren, azaz ezeknek a pontoknak
a valószínűsége, és minden más (Lebesgue)
mérhető halmaznak annyi a mértéke, amennyi
beleesik. Valamint az
valós síkon adva
van a fenti számláló mértéknek, és a Lebesgue mértéknek a szorzata. Tehát
és
mérhető halmaz
Descartes szorzatának a mértéke
számláló mértékének és
Lebesgue mértékének a szorzata.
Speciálisan egy téglalap mértéke az oldalak mértékeinek szorzata, az egyik oldalnál a számláló, a másik
oldalnál a Lebesgue mértéket használva. A többi, nem Descartes szorzat alakú halmaznak a mértéke,
pedig a köré írható Descartes szorzat alakú halmazok mértékének infimuma, a szokásos módon.
Ekkor az
változónak létezik a sűrűsége a hozzá tartozó, fent definiált számláló mérték szerint,
és a sűrűség értéke az
pontban
. Létezik
és
együttes sűrűsége is a szorzat
mérték szerint. Egy
pontban az értéke éppen
. Amint két folytonos változó esetén
később látjuk, itt is tulajdonképpen az együttes sűrűségfüggvény és a feltételben adott változó
sűrűségfüggvényének hányadosa szerint kell integrálni
-et azokra az
pontokra, melyekre
sűrűségfüggvénye nem nulla, ez a fent felírt integrál.
Temesi Róbert
2010-08-16