Egy kiváló oktatói gárdával a hátam mögött vágtam bele a kutatásba

Regős Krisztina, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) harmadéves építészmérnök hallgatója pentaéderek (piramisok) geometriai és mechanikai tulajdonságainak vizsgálatát célzó tudományos diákköri dolgozata számos jelentős elismerésben részesült. A fiatal tehetség teljesítményével első helyen jutott tovább a TDK műegyetemi házi fordulójából a XXXIV. OTDK-ra, ahol különdíjas lett, továbbá megkapta a szekció Legjobb Előadói díját, és elnyerte a jogot, hogy munkáját a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) is bemutathassa, ahol az ország 4 db OTDK prezentációs díjának egyikével jutalmazták. 

A műegyetemi építészmérnök hallgató kutatását egy 50 éves matematikai sejtés inspirálta, amelyet John Horton Conway, a Princetoni Egyetem matematikusa, a számítógépes életjáték megalkotója fogalmazott meg. A brit kutató megfigyelései alapján arra jutott, hogy nem léteznek ún. monostatikus, azaz egy lapjukon vagy egy csúcson egyensúlyi helyzetbe hozható pentaéderek (négyszög alapú gúlák). Elgondolását fél évszázada nem igazolták, egészen mostanáig, ugyanis Regős Krisztina jelentős részeredményt ért el a bizonyításban.

Regős Krisztina az MTA-BME Morfodinamikai Kutatócsoportban végzi kutatásait, ahol a tudományos munka alapja több éve a karok és a szakterületek közötti együttműködés az Építészmérnöki Kar, az Építőmérnöki Kar, a Gépészmérnöki Kar, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar  és a Természettudományi Kar szakembereinek részvételével. A többszörösen díjazott hallgató témája jól illeszkedik a csapat az élettelen természet formavilágát és annak időbeli változásait leíró interdiszciplináris tudományos projektjébe; ebben a tudósok az elméleti munkán kívül geológiai terepi méréseket, laborkísérleteket, műszeres fejlesztéseket is végeznek a matematikai és fizikai modellek verifikálásához természettudományi szempontból érdekes 3D állományok rendelkezésre állása céljából.

3 műegyetemi kar oktatói támogatták: a témát egyik konzulense, Domokos Gábor, az Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének egyetemi tanára ajánlotta számára és végig támogatta a kutatásában, a matematikai elméleti háttér megértésében Lángi Zsolt, a Természettudományi Kar Matematika Intézete Geometria Tanszékének egyetemi docense pártfogolta, míg a megvizsgált testek és a kapott eredmények szemléltetésére kiválasztott változatos formájú pentaéderek nagy pontosságú 3D nyomtatásában Kovács Norbert, a Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékének adjunktusa nyújtott példaértékű segítséget.

A teljes cikk itt olvasható.