Lányok napja 2022

Lányok napja, BME TTK, 2022. ápr. 28.

Dr. Hegedűs Pál: Pénzfeldobás a tárgyalótermben 8:15, H 306 (20 fő)
A Dreyfus ügy óta számtalanszor fordult elő, hogy a bíróságon a védő vagy az ügyész a matematikai valószínűségre hivatkozott. Fair-e valakit valószínűségi alapon elítélni?

Dr. Balla Márta: Jártál már egy igazi reaktorban? Barátunk, vagy éppen ellenségünk a radioaktivitás? 10:00, TR (20 fő)
Csatlakozz vezetett látogatásunkhoz a BME Oktatóreaktorában - a térségünkben kifejezetten egyedülálló létesítményben. Betekintést kaphatunk a reaktor működésébe, megismerkedhetünk a történetével, na meg a különleges kísérleti berendezésekkel. A látogatás végére már persze el tudjuk majd dönteni azt is, hogy barátunk, avagy ellenségünk-e a radioaktivitás!

Látogasd meg a BME TTK Fizikai Intézetének és Kognitív Tudomány Tanszékének műszeres laboratóriumait! 9:45-12.00, F épületek (32 fő)
Lásd, hogyan lehet egy mágnes és polarizált fény segítségével a maláriafertőzést jelző hemozoin kristályokat kimutatni, nanomágneses anyagokkal daganatokat pusztítani, hogyan működik a CT képalkotás, hogy segítenek az atomi vékonyságú kontaktusok a gépi tanulás fejlesztésében! Próbáld ki az agyi elektromos jeleket mérő eszközeinket is!

Pintér Gergő: Hullahopf + Utazás a dimenziók között - milyen térben él egy kvantumbit?  14:00, H 306 (20 fő)
A kétállapotú kvantumrendszerek, mint például az anyagot alkotó részecskék spinje, a kvantumszámítógépek számítási alapegységei. Mindeközben izgalmas, a hétköznapi szemléletünkkel felfoghatatlan jelenségeket produkálnak: egyszerre vannak igen és nem állapotban és több részecske spinje összefonódhat egymással. A dalunk e jelenségeket a részecskék megszemélyesítésén keresztül hétköznapi életünk, érzelmi világunk kontextusába emeli. A refrénben szereplő Hopf-fibrálás a kvantumbit matematikai modelljére utal, mely egyúttal a szuperpozíció vizualizációjára is alkalmas.

Pintér Gergő: Zénon paradoxonok - inkább beszélgetés, mint előadás 16:00, H 607 (30 fő)
Zénon, az ókori görög filozófus meghökkentő paradoxonjai a mozgás valóságát hivatottak megcáfolni. Csavaros gondolatmenetei szerint Akhillész soha nem fogja utolérni a teknősbékát, és a nyílvessző minden pillanatban áll a levegőben. Matematikai értelemben e paradoxonokat a határérték és a differenciálszámítás segítségével feloldottuk, voltaképpen a mozgás leírása, a mechanika ezen látszólagos ellentmondások számolhatóvá tételén alapszik. Az idő mibenléte azonban továbbra is életünk legnagyobb kérdései közé tartozik. Nap mint nap meg kell küzdenünk az idő múlásával, a jelen megragadásával, a múlt feldolgozásával, miközben a jövőnket tervezgetjük. Általánosabb értelemben tehát a Zénon-paradoxonok az emberi élet legnagyobb dilemmáját fogalmazzák meg. Hogyan tudnánk utolérni magunkat és a pillanatban létezni, miközben haladnunk kell a korral?